Az adóellenőrzés (rendes) jogorvoslati rendszerének utolsó eleme az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés, melynek több szempontból is jelentősége van. Egyrészt a fellebbezés a végrehajtásra halasztó hatállyal van, tehát amennyiben fellebbezést nyújt be valaki az elsőfokú határozattal szemben, akkor a másodfokú adóhatság döntéséig nem kerül sor a végrehajtás foganatosítására. Másrészt a fellebbezési jog kimerítése (fellebbezés benyújtása) megnyitja az utat a bírósági felülvizsgálathoz, ugyanis kizárólag a fellebbezés alapján megszületett másodfokú határozat támadható a bíróság előtt.  

Nagyon fontos tudni, hogy a másodfokú határozat az átvétellel jogerős és ettől az időponttól indul a keresetindítási határidő is, mely 30 nap. Erre a határidőre nincs kihatása az ítélkezési szünetnek, tehát ha a nyár közepén veszem át az adóellenőrzés jogerős megállapításait tartalmazó NAV másodfokú határozatot, akkor is elindul a 30 napos keresetindítási határidő.

A végrehajtás feltétele, hogy legyen egy végrehajtható okirat, adóellenőrzés esetén ez a jogerős adóhatósági határozat. Azonban a jogszabály biztosít lehetőséget önkéntes teljesítésre, azaz az átvételtől számított 15 napon belül van lehetőség arra, hogy a NAV ellenőrzés megállapításait teljes körűen rendezze az ember. Ezen 15 napos határidő eredménytelen lejártát követően megindul a végrehajtás, amely megtestesülhet inkasszó vagy ingó, ingatlan foglalás formájában. 

Az adóellenőrzés megállapításait tartalmazó jogerős határozattal szembeni kereset benyújtása nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra. A bírósági felülvizsgálat során csak külön indokolt és igazolt kérelemre történik a kereset halasztó hatályának elrendelésére (azonnali jogvédelem). A jogszabály rendelkezése szerint amíg a bíróság nem dönt ezen kérelemről, addig az adóhatóság nem foganatosíthat végrehajtást.

A bíróság - jelentőségére tekintettel - első körben az azonnali jogvédelemről dönt. erről még abban az esetben is döntenie kell, amennyiben a keresetet nem tartja jogszabályi előírásoknak megfelelőnek, azaz visszautasítja a keresetet. A jogszabály számos rendelkezést fogalmaz meg a kereset alaki és taralmi feltételei vonatkozásában, adott esetben ezek a bíróság felhívására - elutasítás terhe mellett pótolhatók. Az egyik legfontosabb tartalmi feltétel, hogy a keresetnek meg kell jelölnie azt a jogsérelmet, egyszerűben fogalmazva azt a jogszabálysértést, amelyet a bíróságnak el kell bírálnia. A jogszabálysértés lehet anyagi, vagy eljárásjogi, ebben az esetben feltétel még az is, hogy az eljárásjogi szabálysértés az ügy érdemére kihasson.

Nagyon át kell gondolni, hogy a kereset mit tartalmaz, ugyanis azt érdemben megváltoztatni, csak a kereset indításra nyitva álló 30 napos határidőn belül lehet. Fontos tehát, hogy ezen 30 napon belül olyan kereset kerüljön előterjesztésre, mely tartalmaz minden olyan jogsérelmet, melyre hivatkozni kívánunk a peres eljárás során.

Amennyiben adóellenőrzés megállapításait tartalmazó, vagy egyéb adóhatósági határozattal illetve ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő jogerős másodfokú végzéssel szemben szeretne bírósági jogorvoslatot, akkor keresse irodánkat.